Estellez / Getty Images
A Terra sigillata szó szerint földgömbként fordul le, és fontos szerepet játszik a kerámia történetében. Az 1. század óta működik, és nagyon különféle típusú római kerámia (bár ezt a technikát a görög is használta). A nevében lepecsételt szónak két jelentése van. Először is, a terra sigillata valójában egy nagyon vékony csúszás, amelyet könnyedén felcsiszolnak az edényekre, hogy lezárják őket tüzeléskor, azaz nem kell utána mázolnia őket. Másodszor, a lepecsételt összekapcsolódhat a bélyegzéssel is, mivel a fazekasságot a római korban erősen díszítették bélyegzős mintával. A festészet olyan fajtái, amelyeket a mű testén fejlesztettek ki, gyakran erotikus vagy mitikus jeleneteket, vagy olyan tevékenységeket ábrázoltak, mint a vadászat. A nevét gyakran rövidítik, és röviden Terra sig-nek hívják.
A Terra Sigillata a régészeti körökben is ismert, mint olasz díszített edény, amelyet a Római Birodalom idején készítettek. Színezésük a terrakotta, a narancs és a vörös szín minden spektrumára kiterjed.
Folytatva a folyamatot az 1. század végén, a franciák nagyon hasonló technikát alkalmaztak, úgynevezett "szamian" le Gallia-ban. Színezésük mélyebb vörös és rózsaszín csíkokkal változott, ám a tradicionális bonyolult, bélyegzett dekorációt viselték virágmotívumoktól az állatok ábrázolásáig az edényeken és tálakon. Az afrikai tápegység csak a 4. század körül fejlődött ki.
Milyen előnyei vannak a Terra Sigillata használatának?
A terra sigillata-hoz használt csúszás nagyon finomított agyagból készül, és a serpenyő égetésekor egy vékony mázzal járhat, amely fényes lehet, ha csiszolják, miután kijött a kemencéből, sőt, a terra sigillata az egyik a munka legegyszerűbb módja. Az egyik potenciális hátránya, hogy trükkös lehet egy teljesen sima kivitel elérése a kézcsúszással kézzel egy finom kefével, mivel ez rendkívül vékony és könnyen nyomokat mutathat az edényen.
Hogyan lehet elkészíteni?
Meglehetősen könnyedén elkészítheti saját terra sigillata készítését, és csak néhány elemre van szüksége; agyag, víz és defluculálószer. A defluculálószert alapvetően az agyag részecskék elektromos töltésének visszaszorítására használják, ezáltal az agyag könnyebben elbontható. A Deflocculant, amelyet a Ceramics Arts Daily javasol, a Darven 7 vagy a Darven 811. Keverje össze a deflocculánsot vízzel egy nagy műanyag palackban, majd adja hozzá a száraz agyagot. Ha nem golyó agyagot használ, akkor agyagtest maradékot is használhatja. A keveréket alaposan meg kell rázni, majd hagyja állni. Láthatja, hogyan működik a defluculálószer, mivel az összes iszap elsüllyed a műanyag palack aljára. A trükkös rész kihúzza a középső réteget a palackból felhasználás céljából; megteheti úgy, hogy egy rést vág be a műanyag palackba. Ügyeljen arra, hogy semmilyen iszap ne legyen vele. A fazéknak nagyon tisztanak kell lennie, mielőtt felviszi a terra sig-t, és a legjobb, ha nagyon vékony mázzal és széles finom kefével felteszi. Néhány rétegre lesz szükség, bár a fazéknak kiszáradnia kell a rétegek között. Utána fújja le ruhával, hogy szép, csiszolt kivitelű legyen.
Milyen más technikák alkalmazhatók a Terra Sigillata készülékkel?
A Terra sigillata és a raku tüzelése kéz a kézben jár. A Raku égetése akkor történik, amikor a darabokat forró égés közben eltávolítják a kemencéből (anélkül, hogy átmennének a hűtési folyamaton), majd egyenesen valami éghető anyagba helyezik őket. A terra sigillata máz mintázatai és gazdag színei megdöbbentőek, ha azt egy raku-tüzelésbe helyezték. Egy másik ötlet a lószőr használata ragyogó minták készítéséhez. Csak annyit kell tennie, hogy kihúzza a terra sig edényét a raku kemencéből, és lószövet fektet a darab fölé, és hihetetlen mintákat ég a felszínen, amelyek kissé márványnak tűnhetnek.
