A luc
Jam, zselé, lekvár, tartósítószer… ezeket a szavakat sokat dobálják el, és néha szinte szinonimáknak tűnnek. De ezek mindegyike különálló és különféle dolog. Így lehet megmondani a különbséget.
10 tipp a lekvár, a zselés és a lekvár készítéséheztartósított élelmiszerek
Ez az átfogó kifejezés, amely magában foglalja az összes többi kategóriát. Általánosságban azt jelenti, hogy a cukrot feldolgozzuk annak élettartamának meghosszabbítására. Egész vagy darabolt gyümölcs szirupban, például lekvárok, zselék, lekvárok és hasonlók, példa a tartósításra. Magas savtartalmú gyümölcsök esetében a tartósítószereket vízfürdőkonzervítéssel lehet feldolgozni, hogy tartósan megőrizhessék őket hosszú távú tárolás céljából, vagy fagyaszthatók.
Az alacsony cukortartalmú tartósítószert általában tartósítónak tekintik, amelynek kevesebb mint 55% -a van cukortartalommal. Mivel a normál pektin hozzáadásához cukorra van szükség, alternatív pektinekre, például a Pomona univerzális pektinjére lehet szükség.
Lekvár
A „lekvár” szó gyakran szokásos módon azt írja le, hogy egy korsóba bevont gyümölcskonzerv bekerül, de ha technikai szempontból szeretne tudni, akkor a lekvár olyan gyümölcs, amelyet cukorral főztek, és amely kenhető textúrára pürizett vagy tört. Főzzük, amíg el nem éri a beállított értéket, akár pektinnel, akár cukorral. A valódi lekvárnak kenhetőnek, nem ropogósnak kell lennie, és nem szabad lefolyni. A kenyérpirítón való elterjedése mellett a lekvárt leggyakrabban pékáruk, például sütemények és torták töltésére használják.
Fagyasztó Jam
A fagyasztólekvár abban különbözik, hogy a gyümölcsöt nem főtték, hanem frissen pürézték, és egy speciális pektinnel kombinálva, amely készít szettet. Ezután a felhasználásig a fagyasztóban tárolják. Mivel a gyümölcs nem főzött, a fagyasztó lekvárok megőrzik a gyümölcs friss aromáját.
Gyümölcsvaj
A gyümölcsvaj olyan gyümölcs, amelyet felürítettek és sűrű, kenhető textúrára főztek. Kevésbé tartalmaz cukrot, mint a lekvár, és a hosszú sütési idõ miatt kevesebb a friss gyümölcs íze. Az almavaj a leggyakoribb, de a gyümölcsvaj szinte bármilyen gyümölcsből elkészíthető.
Kompót
A kompót egészben vagy darabolva, akár szirupban, akár cukorban főzve, amíg a gyümölcs ki nem engedi a saját léét. Ízesítés céljából fűszereket adhatunk hozzá. Étkezésként külön desszertként vagy szószként felhasználható.
Zselé
A lekvárhoz hasonlóan a zselé pektinre támaszkodik, hogy szettet képezzen, de a zselé életét csak a gyümölcsléként, és nem a pépként kezdje meg. A gyümölcslé cukorral főzött; pektint vagy savat kell adni a készlethez. Magas pektintartalmú, magas savtartalmú gyümölcsök, például a citrusfélék és az alma esetében nem szükséges kiegészítés. A kevés pektintartalmú gyümölcsökhez, például az eperhez, pektint kell hozzáadni. A zselének tisztanak és világosnak kell lennie. A felhasznált pektin fajtájától függően a készlet változhat. A citrom- vagy almás zselé, például csak a gyümölcs természetes pektinjének felhasználásával, puha, majdnem laza lehet. A népszerű Hálaadás étel-áfonya szósz valójában zselé. A hozzáadott pektinek egyre szilárdabbá teszik a készletet. Pektin és sav hozzáadásával a zseléket nem gyümölcsbázisokból lehet készíteni, mint például paprika, tea és még a Guinness sör is.
Lekvár
A leggyakrabban citrusfélékből készült lekvár egy zselé, amelyben héj- vagy gyümölcsdarabok vannak szuszpendálva. A keserű Sevilla-narancsból készült narancsleves a leghíresebb, de a lekvár elkészíthető citromból, limesből, kumquatból és más citrusfélékből is. Valójában a lekvár eredete egyáltalán nem a citrusfélékből származik, hanem egy másik magas pektintartalmú gyümölcsből: birs. A lekvár szó a birs, a marmelo portugál szóból származik. A citrus lekvár előállításához a gyümölcsöt bizonyos módon vágják le, hogy a héját a lehető legnagyobb mértékben szabadítsák fel, felszabadítva a maximális pektinmennyiséget és létrehozva egy sorozatot.
Pâte de Fruit
A gyümölcspaszta, amelyet néha gyümölcssajtnak is neveznek, olyan lekvár vagy zselé, amelyet nagyon sűrű textúrára főztek. Szeletelhető, általában sajttal tálalva, vagy édességként fogyasztható. A birsből készült spanyol membrilló az egyik legismertebb fajta, bár más változatai fügeből , almából, szilvából és egyéb gyümölcsből készülnek. A gyümölcsbőr egy gyümölcspaszta, amelyet egy vékony rétegben kennek fel a befejezés előtt, és így lapot képeznek.
konzerv
A konzerv gyümölcs- és diódarabokból készült tartósítószer; néha friss és szárított gyümölcsöket is használnak. A konzervek népszerűek Franciaországban és Olaszországban. Például Emilia-Romagna megyében konzervet készítenek birsalmával, almával, körtével, dióval és száival , vagy csökkentett szőlőlével. Ezeket általában sajtokkal ízesítik.
Chutney
Az indiai szubkontinensen a chutney ételízesítők és mártások széles skáláját fedi le, de kifejezetten a gyümölcskonzervek területén a chutney cukorral, ecettel és fűszerekkel főzött gyümölcsdarabok. Általában a fűszeres ételek mellett szolgálják fel kiegyensúlyozó elemként. A chutney a brit konyha fő részévé is vált. A mangó chutney a legnépszerűbb, de a chutney sokféle gyümölcsből készül, köztük almából, ananászból és datolyaszilvaból.
Mostarda
A chutney-hez hasonlóan mostarda egy észak-olasz ételízesítés, amelyet cukrozott és cukrozott gyümölcsbe darabolva készítenek; fűszeres íz hozzáadásához mustárolajat adnak a sziruphoz. Gyakran a főtt húsétel mellett, a bollito misto néven is szolgálják fel, de sajttal is kiváló.
Aludttej
A gyümölcsvajkrém krémes kenyérkészítmény, amelyet gyümölcsléből, vajból és tojásból készítenek, kettős kazánon főzve, amíg pudingvá nem válnak. A citromos túró a leggyakoribb, de az alvadék más citrusfélékből, például grapefruitból, valamint szinte bármilyen más gyümölcsből is elkészíthető. Ha zselatint adnak a citromos túróhoz, akkor rétegként fel lehet használni egy citromos habcsókpitenél.
Nincs szükség konzerválásra - Íme 10 recept az édes fagyasztó lekvárokhoz
