William Allen / Flickr / CC 2.0-val
A madarak párosulnak-é az életben? Ez az egyik legnépszerűbb madárvédelmi kérdés, és az egyik leginkább kitartó madárvédelmi legenda. A kérdés megválaszolásának módja azonban attól függ, hogy mekkora mereven meghatározzák a vadon élő madarak „párosodását” és „életét”.
Mit jelent a madarázás?
A madarak nem alakítanak ki olyan érzelmi kapcsolatokat, mint az emberek, és a páros tó kialakításának fő célja az, hogy utódokat hozzon létre, semmiféle érzelmi teljességgel. Az összes madár esetében a túlélő utódok előállításának esélye a legjobban egy erős, egészséges párával, ezért a madaraknak különféle udvari rituáléik vannak a legmegfelelőbb partner megtalálására. Miután megtalálják ezt a partnert, a madarak párosulnak, és tojást keresnek. Ez a párosodás hosszabb ideig tartó kötéshez vezethet két madár között. Számos madárfaj poligám, és ugyanazon fészkelési időszakban több partnerrel párosul, hogy géneiket a lehető legtöbb pete elterjesszék.
A párosítási kötvények hossza
A különböző madárfajok kötött párokban maradnak különböző hosszú ideig. Néhány kötés, például a rubin torkú kolibri között, csak elég hosszú ideig tart fenn a szaporodáshoz, aztán a hím madár elhagyja, és nem jár tovább a fészek felépítésében, a tojás inkubálásában vagy a keltetőhúzások felnövelésében. Más madarak azonban együtt maradnak a fészkelési időszakban. Mindkét partner együtt fog működni az ápolás növelésében, akár gondozási feladatok megosztása révén, akár az egyik partner támogatja a másikot azáltal, hogy élelmet hoz a fészekbe, és elriasztja a lehetséges ragadozókat.
Ha egy madárfaj a fészkelési idényben egynél több seprét képes előidézni, előfordulhat, hogy ugyanaz a partnerpár működik együtt, vagy nem, ha nem. Egyes madarak csak az első tojások keléséig maradnak monogámnak, míg mások az egész idényben együtt maradnak, ám a fészkelési idény vége után külön utat választanak.
A hosszú távú kötvényeket képező madarak több tenyészidőszakban együtt maradhatnak, bonyolult udvarlás nélkül, bár előfordulhatnak kisebb jelentések a kötelék frissítésére. A fajtól függően ezek a madarak együtt maradhatnak, amíg az egyik partner meg nem hal, miután a másik madár új társat keres. Egyes madarak több évszakra együtt maradhatnak, de bármikor új, erősebb partnereket találhatnak, és "válhatnak", ha úgy érzik, hogy ez növeli a túlélő utódok létrehozásának esélyét.
A több egymást követő fészkelési idényben együtt maradó madarakról azt mondják, hogy párosulnak az életre, még akkor is, ha ezek a hosszú távú párkötések valójában nem tartják meg a madarak élettartamát.
A hosszú távú párzás előnyei
A hosszú távú pár kötvényeknek számos előnye van. Noha ezek az előnyök nem minden faj esetében azonosak, az életre párosodó madarak kihasználhatják:
- Nagyobb területek: A több évszakra párosító madarak általában nagyobb területeket igényelnek. Ha évente erőfeszítéseket kell tenniük az új társak vonzására, akkor nem tudnák megvédeni az etetéshez szükséges helyet. Ez különösen igaz a ragadozó madarakra, amelyeknek nagy tartománnyal kell rendelkezniük, hogy elegendő zsákmányt találjanak a család támogatásához. Hosszabb fiatalkorú gondozás: A nagyobb madarak hosszabb inkubációs periódust igényelnek, hogy a fiatalok teljes mértékben kialakuljanak a tojásokban. Kikelés után a csibék szélesebb körű gondozást vagy tanítást igényelnek a szüleiktől. Hosszú távú kötésekkel a madarak a szezon elején párosulhatnak, és az ő utódaiknak elegendő időt biztosíthatnak a teljes fejlődéshez, mielőtt esik a vándorlás vagy a zord időjárás. Ez igaz sok nagy madárra, köztük darukra, ragadozókra, hattyúkra és libákra. Többszörös tenyészállatok: Noha sok, egy idényre párosuló madár is több tenyésztést hoz, addig a hosszabb kötésű madarak gyakran újraindíthatják a tenyészt, ha ragadozók vagy egyéb körülmények, például természeti katasztrófák elpusztítják a fészket. Ez egy másik taktika, amelyet a madarak felhasználhatnak arra, hogy növeljék az életképes utódok valószínűségét még bizonytalan évszakokban is. A ragadozó madaraknak és sok vízimadaraknak különféle fészek fenyegetéseik vannak, amelyek szükségessé teszik a hosszú távú kötéseket és a többszörös ivadékot, ha fajaik túlélnek.
Az élet során párosodó madárfajok
Számos madárfajról ismert, hogy hosszú távú, erős páros kötéseket képeznek, amelyeket életkoron át párzásnak lehet definiálni. Noha ezeknek a madaraknak bármelyikével új társat lehet keresni, ha a pár nem képes tojást termelni, vagy ha egyik partner megsérült vagy meghal, addig az ismert partner madárfajok, amelyek életpartnernek tekinthetők, a következők:
- Atlanti liliomokBewick-hattyúkFekete-kesztyűs cápákFekete nyakú hattyúkFöldi keselyűkBrolgasKaliforniai CondorsKanada GeeseGolden EaglesGyrfalconsLaysan AlbatrossesMacaroni PenguinsOak TitmicePhilippine SasokPinyon JaysSandhill darukKereskenyérKerek
Noha a madárfajok körülbelül 90% -a monogám, ez nem azt jelenti, hogy az élet során párosulnak, és viszonylag kevés madárfaj alakít ki hosszú távú párkötéseket, amelyek többszörös fészkelési évszakon keresztül is fennmaradnak. Azok, akik ezt taktikának tekintik, növelik az esélyüket túlélő utódok előállítására, amelyek egészségesebbek és jobban alkalmazkodnak a fajuk erős megőrzéséhez.
