Stockbyte / Jupiterimages / Getty Images
A kutyák rohamait számos különféle betegség okozhatja. Ennek eredményeként, ha kutyájának görcsrohama van, állatorvosának el kell végeznie néhány diagnosztikai tesztet, mielőtt a megfelelő kezelési irányt meg lehet határozni.
Rohamok vs. epilepszia
Ha kutyájánál egynél több roham van, állatorvosa a betegséget epilepsziának hívhatja. Az elsődleges vagy idiopátiás epilepszia olyan epilepszia, amelyet nem az agyi lézió vagy más betegség okoz. A megszerzett epilepszia az epilepszia, amely alapvetõ rendellenesség, például agydaganat miatt. A terminológiától függetlenül az epilepszia diagnosztizálásának folyamata ugyanazokat a vizsgálati eljárásokat foglalja magában, mint amelyeket a rohamok diagnosztizálásakor alkalmaztak.
Előzmények beszerzése
Az állatorvos első legelső dolga az, hogy alapos fizikai vizsgálatot végezzen kutyája számára, nyilvánvaló rendellenességeket keresve. Neurológiai és izomreflexek, például izommerevség vagy remegés hasznos nyomokat adhatnak.
A kutyájának történetét szintén figyelembe kell venni. Egyes betegségek általában egy adott korcsoportban, vagy akár egy adott kutyafajtában fordulnak elő. A kedvtelésből tartott állatok életkorának, fajtájának és kórtörténetének ismerete segíthet állatorvosának meghatározni, hogy mely betegségek okozzák a legjobban kutyájának rohamait, és segít meghatározni, mely laboratóriumi tesztek a legfontosabbak.
Kezdeti alapteszt
Állatorvosa három kezdeti tesztet hajt végre a kutyáján:
- A teljes vérsejtszám mind a vörösvértesteket, mind a fehérvérsejteket megvizsgálja. Ez a teszt megmutathatja, hogy kutyája vérszegénységű-e. Segíthet más tesztekkel összefüggésben annak meghatározásában is, hogy a kutyája kiszáradt-e vagy sem. A fehérvérsejtszám változása fertőzést vagy más, a csontvelőt befolyásoló kóros betegségeket, például a rák bizonyos formáit jelezheti. A vérkémiai profil magában foglalja a vesefunkciókat, mint például a vér karbamid-nitrogén (BUN) és a kreatinin. Ezenkívül megvizsgálja a kutya máj enzimeit és a bilirubin szintet, amelyek segíthetnek meghatározni a máj állapotát. Megmérik a vér fehérje szintjét. Ellenőrizzék a vércukorszintjét, és megmérik az elektrolitok, például a kalcium, kálium, nátrium és foszfor tartalmát is. A vizelet elemzése, a vizelet elemzése, segít meghatározni, hogy kutyája vesei képesek-e koncentrálni a vizeletet és hatékonyan takarítják meg a test vizét. Ez a teszt a vizeletben kóros anyagokra, például vérre, fehérjére, bilirubinra, kristályokra és másokra is utal.
A röntgenvizsgálat
Röntgenfelvételek, általában a röntgenfelvételek ismertetése ajánlott. Noha a röntgen nem látja az agyban, néha más fontos információkat is adhat, főleg, ha az állatorvosát aggódik a rák. A legtöbb rák, ha elterjednek (áttétek), a tüdőbe is terjed. A mellkas röntgenfelvétele javasolható metasztatikus rák keresése előtt, mielőtt háziállatának invazív vagy drágább tesztelést javasolna.
További vérvizsgálat
Bizonyos esetekben további vérvizsgálat indokolt lehet.
Ha állatorvosának májbetegségre gyanakszik kutyája, epesav-teszt ajánlott. Az epesavakat gyakran megmérik a kutya etetése előtt, majd röviddel étkezés után. Ez elősegítheti a májat és az agyot érintő betegségek, például a portoszisztémás sönt ("májsunt") felismerését.
Pajzsmirigy-vizsgálatra lehet szükség, különösen olyan kutyáknál, ahol a pajzsmirigy-mirigy hozzájárulhat a rohamokhoz.
Javasolható továbbá a specifikus fertőző betegségek vizsgálatának elvégzése, hogy ezeket a rohamok okaként lehessen kizárni. Ide tartozhat olyan betegségek tesztelése, mint például toxoplasmosis, kutya distemper vírus és mások. Állatorvosa segítséget nyújt abban, hogy eldöntse, mely betegségek vannak a legvalószínűbbek, és melyeket kell megvizsgálni, mint a kutya rohamainak okait.
Cerebrospinalis folyadék (CSF) elemzése
Ha a kezdeti vér- és vizeletvizsgálat nem jelzi a rohamok okát kutyájánál, állatorvosa javasolhat egy cerebrospinális csapot. Ez lehetővé teszi az agy és a gerincvelő körülvevő és védő folyadék gyűjtését. Ez a teszt segíthet olyan diagnózis megállapításában, mint például agyhártyagyulladás (az agyat és a gerincvelőt körülvevő membrán gyulladása) vagy az encephalitis (az agygyulladás), valamint más olyan állapotok, amelyek hozzájárulhatnak a rohamokhoz és / vagy epilepsziához.
Az agy diagnosztikai képalkotása
A tesztek, például a mágneses rezonancia képalkotás (MRI) vagy a számítógépes axiális tomográfia (CAT vagy CT vizsgálat) speciális tesztek, amelyek megvizsgálhatják az agy szerkezetét, anatómiai rendellenességeket, elváltozásokat vagy gyulladásos területeket keresve. Ezeket a teszteket javasolhatják bizonyos görcsrohamok és / vagy epilepsziában szenvedő kutyák számára, de ezeknek a vizsgálatoknak a rendelkezésre állása gyakran a speciális létesítményekben korlátozódik.
Elektroencefalogram (EEG)
Egy elektroencephalogram vagy EEG mérheti a kutya agyának elektromos aktivitását. Időnként arra használják, hogy lokalizálják az agy azon pontját, amelyben a roham származik, de a kutyában az EEG-re vonatkozó szabványosított normákat nem állapították meg.
Ha gyanítja, hogy háziállata beteg, azonnal hívja az állatorvosát. Egészségügyi kérdésekkel kapcsolatban mindig konzultáljon állatorvosával, mivel megvizsgálta háziállatát, ismeri a háziállat kórtörténetét és a legjobb ajánlásokat teheti a háziállatának.
