A halak bőrén található iszap segíti őket a vízben való áthaladásban és védi a bőrt.
J&L képek / Getty képek
Ha valaha megérintett egy halat, akkor tudja, hogy nyálkás. Ha tudta, mit csinál ez a fényes, nyálkás cucc, és meghaladhatja az ick tényezőt, akkor kívánhatja, hogy van egy iszapos kabátja is!
A halak nyálka egy csodálatos védőgát, amely elősegíti a halak jó egészségét. Sajnos gyakran akaratlanul csinálunk olyan dolgokat, amelyek megsértik ezt a csodálatos akadályt. Ez az oka annak, hogy fontos lépéseket tenni a halak iszaprétegének védelme érdekében.
Mi az a nyálka?
A halakban található nyálkahártya egy glikoproteinből (fehérje és hozzátartozó szénhidrát) áll, amely frontális akadályként szolgál a gyakorlatilag mindentől kezdve, a nagy fizikai tárgyaktól kezdve az apró baktériumokig. Ez a gát arra is szolgál, hogy megőrizze az elengedhetetlen folyadékokat és elektrolitokat a halakban, és segíti a halakat a vízen átcsúszik azáltal, hogy csökkenti a felületi ellenállást.
Ugyanúgy, mint az embereknek különböző bőrrétegei vannak, a halaknak több bőrrétege is van. Esetükben bőrük (dermiszük) van, amely egy réteg mérleget hoz létre. A mérlegeket viszont vékony réteg borítja be. Az epidermiszben lévő serpenyősejtek iszapot termelnek. A nyálkahártya bármilyen törése hasonló a kopás a bőr legkülső rétegén. A iszapköpeny nagy részének elvesztése olyan lenne, mint a bőrünk nagy részének károsítása.
Hogyan sérült a nyálka
Bármikor, ha valami a kecskeszőrrel fogja meg; zavart. A halak kezelése, beakasztása vagy akár hálóhúzása jelentősen megzavarja a nyálkahártyát. Más halak harapása vagy szögelése iszapok károsodását okozhatja. A fizikai támadások azonban nem az egyetlen dolog, amely károsíthatja a iszap bevonatát.
Bármilyen stressz befolyásolhatja és hatással lehet a halak védőbevonására. Alacsony oxigénszint, hőmérséklet-változások és megnövekedett méreganyagok (pl. Klór, ammónia) a vízben csökkentik a védő iszapréteget. A víz összetételének olyan változásai, mint a sótartalom, a pH vagy a keménység, szintén hozzájárulhatnak a nyálkahártya károsodásához. A bőrön található paraziták irritációt okoznak, amely növeli a halak iszaptermelését, megváltoztatva annak megjelenését úgy, hogy fehér vagy kékes árnyalatú legyen a bőr.
A nyálkahártya-veszteség hatása
Mint korábban kifejtettük, a nyálkás réteg a halak teljes felületét lefedi, és hasonlóan az emberi bőr külső rétegéhez. Ha sérült, hasonló az égési sérüléshez vagy kaparáshoz az emberben. A halak azonban nem tehetnek kötszereket a nyálkahártyájukra a bőr védelme érdekében. Ez lehetővé teszi a halak nyitottságát a betegségek és az élősködők számára.
Sok halbetegséget baktériumok okoznak, amelyek mindig jelen vannak a vízben. Ezek az organizmusok általában nem juthatnak át a nyálkahártyán a halakba, de ha a nyálka kabátja eltört vagy lekapcsolódik, a baktériumok eláraszthatják a halakat, mint az ellenség harcosai, akik egy kastélyban egy törött kapun át önthetnek. Hamarosan a halakat túllépték baktériumokkal, amelyek nem tudnak leküzdeni. Hasonlóképpen, sok parazita csak akkor képes bejutni a halakba, ha a nyálkahártya először megsérült.
Végül, a nyálkos bevonat fenntartja az elektrolit-egyensúlyt, és fenntartja a megfelelő folyadék-egyensúlyt. A nyálkahártyát elveszített halaknak olyan mellékhatásai vannak, mint a súlyosan megégett embernek, és elveszítik az alapvető ásványi anyagokat a környező vízbe. Az édesvízi halak a sérült bőrön keresztül felszívják a vizet, hidratálódnak és felfúvódhatnak, míg a sósvízi halak a folyadékot veszítik a környező vízbe és kiszáradnak.
A megteendő lépések
Bár nem lehet teljes mértékben elkerülni, a legjobb megoldás az, ha elsősorban nem sérti a halak iszapját. Kerülje a halak kezelését, amikor csak lehetséges, ideértve a hálót is. Ha egy hal helyett egy pohárból kihúz egy halat háló helyett, akkor sokkal kevesebb kárt okoz a nyálkahártya. Ha hálót kell használnia, miután elkapta a halat a hálózatban, tartsa a hálót a vízben, és helyezzen egy csésze vagy tálba a hálózat alá, vízzel, majd emelje fel a csésze vizet a halat tartalmazó hálóba úgy, hogy a halak soha ne kerüljenek ki a vízből, miközben azokat egy másik akváriumba vagy műanyag zacskóba szállítják szállítás céljából. Ezáltal elkerülhető, hogy a halak lebegjenek a hálózatban, miközben a levegőben tartják őket, ami valószínűleg károsítja a nyálkahártyát és a bőrt. Általában ne érintse meg a halat. Szükség esetén először nedvesítse meg a kezét, vagy viseljen sima latex- vagy vinil kesztyűt, amelyet már nedvesített, vagy használjon puha, nedves ruhát a trauma csökkentése érdekében.
Mindig tartsa fenn a jó vízminőséget. A rossz vízminőség a halak stresszének egyik vezető oka, amely viszont károsítja a iszap bevonatát. Rendszeresen cseréljen vizet, tartsa tisztán a tartályt, rendszeresen ellenőrizze a vizet, és tegyen lépéseket az emelkedő toxinok, például ammónia csökkentésére. Ne engedje, hogy a víz gyorsan megváltozzon, mivel ez szintén jelentős stressz tényező. Ha új halakat vezetnek az akváriumba, néhány órán keresztül kapcsolja ki a lámpákat, hogy megnyugtassa az újonnan érkezőket és az öreg időzítőket a tartályban.
Bármikor, amikor egy hal stressz alatt van, fennáll annak a veszélye, hogy a nyálkahártya beborul. Szerencsére vannak olyan akváriumtermékek, amelyek a haláruházban elérhetők, amelyek elősegítik az egészséges iszapszőrzet kialakulását, és nyugtató megkönnyebbülést biztosítanak a sérült bevonatok számára. Ezek a termékek polivinilpirrolidont vagy aloe verat tartalmaznak, amelyek a hal bőréhez erősítik a nyálka javítását. Ezeknek a termékeknek a használata biztosítja a stresszt és a betegségeket, különösen halak szállításakor.
